A csillagászati tél kezdetét jelenti december 21-e, a téli napforduló, minden évben ez a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka napja. Így különösen jóleső látvány lesz, az izgatott karácsonyi készülődésnek nagyjából a végére érve, hogy a hosszú éjszaka égboltján egy különleges csillagászati együttállás révén, az úgynevezett “betlehemi csillag” vagy “karácsonyi csillag” fog ragyogni, ezzel is tovább emelve az ünnepi hangulatot.

Az elnevezés azonban csupán metaforikus értelemben lehet igaz erre a jelenségre, hiszen nem is csillagról van szó, az pedig, hogy “betlehemi” vagy “karácsonyi”, szintén inkább csak azért igaz, mert az évnek ebben a különleges időszakában fog megtörténni. Ezt a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója, a “pápa csillagásza”, Guy Consolmagno SJ tette egyértelművé a Catholic News Agency nemzetközi hírportálnak adott nyilatkozatában. Mégpedig azért, mert bár erről a jelenségről ma már nagyon sokat tudunk, de hogy a Bibliában, Máté evangéliumában leírt történetben pontosan mit láthattak a napkeleti bölcsek, azt senki sem tudhatja biztosan hitelt érdemlő korabeli felvételek hiányában.

Amit viszont jelenleg “betlehemi csillagnak” nevezünk, az a naprendszerünk két gázóriásának a földi szemszögből látható együttállása, ami átlagosan húsz évente történik meg, a most következő azonban egy kivételesen “szoros” találkozó lesz a Jupiter és a Szaturnusz között, mégpedig számítások szerint, földi nézetből 6 ívpercre fogják megközelíteni egymást. Ilyen szoros randevúja a két bolygónak 1623 óta nem volt, és 2080-ig nem is lesz, ezért mindenkinek javasoljuk, hogy december 21-én, 17 órától próbáljon meg olyan helyen lenni, ahol déli irányban nyílt horizontú szabad rálátása lesz az égre. Tiszta égbolt esetén szabad szemmel is látható lesz az együttállás, de akár egy egyszerű távcsővel is sokat tudunk javítani az esélyeinken, még akkor is, ha némi fátyolfelhőzet rontaná a kilátást.

Forrás: NLC.hu, Svabhegyicsillagvizsgalo.hu, Magyarkurir.hu